Az európai középkorra jellemző térképészeten belül három irányzatot lehet megkülönböztetni:
- a kolostorkartográfia, amely térképei a keresztény egyház világképét ábrázolta, és a korai középkor térképészetének az arculatát nagymértékben meghatározta
- az arab kartográfia, amely először Ptolemaiosz fordításán alapult. Az utána bekövetkező önálló tudományos fejlodés eredményeként saját térképészetük fejlődik ki, amely a 9. századtól kezdve ötvöződik a dél-európai térképtudománnyal
- a hajózási térképek vagy portolánok (portolántérképek), amelyek a 13-14. században jelennek meg. A hajózás megsegítése céljából nagyon részletesen ábrázolták az ismert földrészek partvonalait
|

Ebstorfi világtérkép (1235 körül)

Portolántérkép (Jacobo Beltrán és Berenguer Ripol, 1456)
|